Aki Pyykkö, csoportvezető tervezőmérnök
Egy új erdészeti gépsorozat megalkotása többfázisú folyamat, amely több évet is igénybe vehet. A tervezői munka színfalai mögé pillantva egy olyan csapatot láthatunk, amelynek tagjait a problémamegoldás inspirálja, szenvedélyesen szeretnek dolgozni, és nem tántorítja el az a tény sem, hogy a munkájuknak csak évek múlva lesz látható eredménye.
Az erdészeti gépek új sorozatának megtervezése már a korábbi sorozat megjelenésekor elkezdődik. Azonban sok időbe telik, amíg a gépek eljutnak a fakitermelés helyszínére. A tervezői munka középpontjában az ügyfelek folyamatosan változó igényei állnak, amelyeket a John Deere vállalat számos forrásból gyűjt össze, legfőképpen saját ügyfeleitől és gépkezelőitől, akikkel Timo Laitinen tervezési vezető és Aki Pyykkö csoportvezető tervezőmérnök tartják a kapcsolatot személyesen vagy az ügyfélfelületekért felelős csapatok támogatásával.
Az ügyfelek világszerte felmerülő igényei elkerülhetetlenül különböznek egymástól. Bizonyos trendek azonban a piactól függetlenül jelen vannak. “A gép tulajdonosa számára továbbra is a teljesítmény a legfontosabb a géppel való munkavégzés során. Napjainkban azonban nem csak annyira van szükség, hogy egy gép elfogadhatóan működjön; most már azt is tudjuk, hogy a gépkezelő jóléte nagyobb gépteljesítményt is jelent”, jelentette ki Laitinen.
A gép használhatóságának és munkaterhelésének javítása egy olyan trend, amellyel a tervezők munkájuk során számtalanszor találkoznak. Észak-Európában jelentős hagyományai vannak a munkahelyi jólétnek és ergonómiának, azonban a Dél-Amerikában használt, nagy teljesítményű termelési rendszerek is megkövetelik, hogy a gépkezelő a lehető legjobb feltételek mellett dolgozhasson.
A tervezéstől a tesztelésig és a gyártásig
A John Deere vállalatnál az erdészeti gépek új sorozatának tervezése egy évente jóváhagyott portfóliótervvel kezdődik. Jelenleg is folyamatban van egy új felülvizsgálat, amely az évtized egyik nagy változását fogja jelenteni.
“Addig is a tervünk eléggé egyértelmű”, jegyzi meg Laitinen. A tervezésre elfogadott projektek némelyike olyan kritikus fejlesztési projekt, amely teljesen új technológiát fog bevezetni a piacra. Ezért a megalkotási ciklus is több időt vesz igénybe.
“Új gépfunkciók megtervezéséhez időre van szükség mind a szerkezet, mind a vezérlőrendszer fejlesztése és tesztelése szempontjából”, tette hozzá Pyykkö.
Összetartó csapatmunkára van szükség egy új erdészeti gépsorozat megalkotásához. Az erdészeti gépek, az erőátviteli rendszerek és a hajtóművek létrehozásárért felelős 23 fős tervezői csapatot Timo Laitinen vezeti, aki folyamatosan irányítja a munkát és biztosítja, hogy a csapata teljesíti a célokat. Pykkö a betakarítógépekkel kapcsolatos projektért felelős csapat vezetője, aki a csapatával együtt a gyakorlati megvalósításért felelős. A gépészmérnökök mellett a projektcsapatban a vázakért, az erőátviteli rendszerekért és az elektronikáért felelős mérnökök, valamint a hidraulika és az automatizálás területén dolgozó szakemberek is részt vesznek, akikre mind szükség van az egyes alprojektek megvalósításához.
A projektmeghatározási fázis egy–két évet vesz igénybe. Ebben az időszakban a felmerülő új ügyféligényeket kritikusan felülvizsgáljuk.
„Nem csak annyira van szükség, hogy egy gép elfogadhatóan működjön; most már azt is tudjuk, hogy a gépkezelő jóléte nagyobb gépteljesítményt is jelent.”
- Timo Laitinen -
A gépkezelők szerepe kulcsfontosságú
A John Deere erdészeti gépei különböző körülmények mellett végzik a munkájukat, ezek a változó körülmények pedig befolyásolják a gépek terhelését és azok használatát. A tervezésnél figyelembe kell venni az olyan tényezőket, mint például a hőmérséklet, a talaj meredeksége és a fafajok, valamint azok súlya és típusai.
Azonban még a környezeti feltételeknél is fontosabb az, hogy ki üzemelteti a gépet. Minden piacon találhatunk extrém példákat: egyes gépkezelők nagyon jól vigyáznak a gépeikre, és még a cipőiket is leveszik, amikor belépnek a fülkébe; mások pedig csak akkor keresik fel a karbantartókat, ha már nem indul el a motor.
“A gépkezelői szokásokban való nagy eltéréseket a különböző hátterű, képzettségű, tapasztalatú és preferenciájú gépkezelőkhöz vezethetjük vissza”, jegyzi meg Laitinen. A gépkezelői képzés szintje széles skálán mozog, és olyan helyek is vannak, ahol egyáltalán nem áll rendelkezésre képzés. Számos modell a személyes preferenciákon vagy a bevált szokásokon alapul, mintsem a technikai tudáson.
“Ha a rönköket a homlokfalnak támasztjuk, azzal nyomást gyakorolunk a homlokfalra, ha pedig a földön támasztjuk meg, akkor a kanalak terheljük. Nekünk mindkét eshetőséget figyelembe kell vennünk.”
A folyamat és az eredmény által motiválva
Amikor az ember csak pár évente látja a munkája eredményét, más motivációs forrásokra van szüksége. Mi a legjobb dolog egy új erdészeti gép megtervezésében?
“Engem határozottan érdekel az ilyenfajta munka. Szeretem különböző szempontokból megvizsgálni a dolgokat, valamint tanulmányozni a terveket vagy a 3D-s modelleket. Számomra ez nagyon érdekes”, tette hozzá Pyykkö.
Laitinen számos motivációs tényezőt tud felsorolni, saját maga és az alkalmazottai szempontjából is. Sokak számára a fő motiváció egy csúcstechnológiás termék létrehozása, azonban ilyenkor nem csupán az elkészült termékre gondolnak. A problémamegoldás és a folyamatos tanulás szintén kifizetődő élmények.
“A legérdekesebb pillanat természetesen a termék elkészítése és az ügyfelek visszajelzéseinek meghallgatása, de erre akár több évet is kell várni a munka befejeztével. Addigra talán már nem is leszel annyira izgatott miatta, mert már más projektekkel vagy elfoglalva. Számomra a legkifizetődőbb fázis a projektmeghatározás fázisa: akkor döntjük el, hogy mit is fogunk pontosan csinálni”, tette hozzá Laitinen.
SZÖVEG: ANNE KASTARINEN, KÉPEK: JOHN DEERE
